Napjainkban fiataljainkra sok veszély leselkedik. Számtalan magához láncoló, szenvedéllyé alakuló csapda kerülhet útjukba. Mindezekre természetesen figyelmeztethetjük őket, amit lehetőségeinkhez mérten meg is teszünk. Viszont sokkal hatásosabb, ha első kézből kapnak tájékoztatást mindarról, milyen sérülékeny is az ember életútja. Milyen apró (-nak tűnő) döntések vezethetnek ahhoz, hogy valaki elveszítse a talajt a lába alól.
Vendégeink a Nagykeszin működő Reménység-Nádej reszocializációs központból érkeztek. Embert próbáló lépés volt számukra, hogy eljöttek iskolánkba, a tanulók előtt megnyíltak és őszintén beszéltek saját életükről, küzdelmeikről, függőségeikkel vívott harcukról. Attila és Dávid hiteles képet adott arról, milyen könnyű „elesni” az életben, és milyen fáradságos, megerőltető ismét talpra állni. Segítségükre van az intézmény, ahol a mindennapjaikat töltik, és ahol minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy ismét felépítsék életüket. Sok sikert és kitartást kívánunk hozzá!
Bízunk benne, hogy a mai találkozó is hozzásegíti őket ahhoz, visszataláljanak a függőségek nélküli, teljes életbe. Valamint hisszük, hogy tanulóink nyitott füllel, értelemmel hallgatva megértették azt, hogy sokkal jobb megelőzni a problémákat, kerülni az alkoholt, a drogot és egyéb függőségeket, mint aztán később keresni a belőlük kivezető utat.